2010. január 4.

Rácszentmiklós, a Pázmándy kastély utóélete -Cikk

Otthon, s nem múzeum

Rácszentmiklós - A kúriában nincs egy talpalatnyi hely sem üres vagy fölösleges! Az ódon ház, s az ó bútorok a mai kényelemmel szolgáló otthonként ölelik körbe lakóját, időtlenséggel, puhasággal, romantikával.





A régi épületeket és az antik bútorokat nem mindenki szereti. Múzeum, élettelenség, régmúlt, mondják. Ám e múltbéli rekvizitumok iránt rajongók az életet látják bennük, az elődök máig ható üzenetét fogadják általuk. Az 1820-as években a Pázmándyak által épített klasszicista kúriát mindig kastélynak nevezték, oly elegáns, előkelő és lakályos is.
- Regényt lehetne írni a ház és birtokosai históriájáról - mondja házigazdánk, Tamás, a kúria jelenlegi tulajdonosa. Ő is úgy jutott hozzá a berendezett kiskastélyhoz, miként amerikai filmekben szokott lenni: megörökölte!
- 1945-ig több tulajdonosa volt az épületnek, a háborúban lepusztult, majd államosították, s a beköltöző termelőszövetkezet és az államszocializmus még jobban tönkretette. A Magyar Tudományos Akadémia cserélte el végül, felújíttatta, s reprezentációs célokra használta. A család női ágáról távoli kuzinom, Lieszkovszky Vladimir vette meg 1994-ben, midőn hazatért amerikai emigrációjából. Kidobta a modern bútorokat, s tíz év alatt berendezte, belakta az amerikai vagyonából és nyugdíjából a házat - foglalja össze Tamás dióhéjban az izgalmas történetet. - 2004-ben bekövetkezett halálakor tudtam meg, hogy rám hagyta a kúriát - fogalmaz egyszerűen, mert még ma is alig hiszi a történteket. Nagyon szerette Vladimirt, nem pályázott a vagyonára, s nem mellesleg nagy teher és felelősség is az ekkora szerencse, ami az örökséggel rászakadt. De nem ezt boncolgatjuk, hanem teázunk a kandallónál, s körbejárjuk a házat.
Regényt lehetne írni a ház és birtokosai históriájáról
Regényt lehetne írni a ház és birtokosai históriájáról


A főkapu oszlopos bejáratából a tágas vendégfogadó nyílik, előszoba a hátsó traktus kisebb bejáratánál van, de az is oszlopos. Van könyvtárszoba, dolgozó, nappali vagy szalon, amelyhez télikert dukál. A hófehér lányszoba vendégszobaként funkcionál, s egy férfiszoba mutatja a nyilvánvaló különbséget férfi és nő között. A konyha viszonylag kicsi, mert a több fürdőszobát és mellékhelyiséget onnan csípték le, ahonnan tudták, de nem rontották el a belső terek arányait.

A központi fűtés a szocializmus öröksége, a gázzal takarékoskodnak, a szalon kandallója december elejéig pótolja a hiányzó meleget. Hajdan falfűtéssel melegítették fel az épületet, de a járatokat nem tárták fel, maradtak a radiátorok. Minden régi bútor használható, Vladimir egyenként szedegette össze őket. Kerevetek, füles és öblös fotelok szolgálnak kényelemmel, csak a karcsú székek derékroppantók. Kis asztalok kávézni, nagyok ebédelni, hangulatos képek, bájos tárgyak, régi ágyak - egyszemélyesek és szerelmes nászra csábítók - foglalták el a házat, amelyet a Pázmándy-ős építtetett kedves fiának.

- Szeretem minden szögletét, de előbb-utóbb kénytelen leszek tőle megválni - sóhajt Tamás. - A főváros luxuspontjain keskeny telkeket vásárolnak irdatlan összegekért a mai gazdagok, jómódú milliárdosok. Ha kúriákat, kastélyokat vennének, akkor a történelmi múltat is őriznék a pénzükkel, s páratlan hangulatot, szépséget vásárolnának a hétköznapi életükre is - tűnődik az értékekre érzékeny örökös. Finom fajansz kávéscsészét vesz a kezébe, s megforgatja: - Ugye, mennyire gyönyörű?





Élő, eleven otthont alakítsunk ki a régi tárgyakkal is! Ne zsúfoljuk tele a lakást, házat, csak annyi bútor legyen, amennyit használunk! S mindegyik funkcionáljon. Kényelmes legyen az ágy derékalja, a széken nyugodtan ülhessünk, a rugó nem állhat ki belőle, persze ne hintázzunk rajta...



Dísztárgyakból se halmozzunk fel átláthatatlan mennyiséget. Az aranyszélű és rózsás tányérokból együnk, a finom porcelán poharakból igyunk. Azért vannak...



A gépészet, a fűtés, a tisztálkodási és mosási lehetőség a mai igények szerint szolgáljon bennünket. Az elektromos és informatikai rendszer kiépítése is csak akkor maradhat ki, ha valaki szándékosan kerüli ezeket.

2009. november. 17. kedd | Szerző: Zsohár Melinda

Nincsenek megjegyzések: