Kömlőd

A család leghíresebb tagjai Kömlődön születtek és életük jeletős részét is itt élték. Hajdani birtokuk jelentősebb épülete ma már nem a Pázmándy nevet  viseli, hanem későbbi tulajdonosa révén Hugonnay kuria néven ismert.

Pázmándy (Hugonnay) kuria

Az egykor szép napokat látott épületben ma értelmi fogyatékkal élő fiatalok iskolája és diákotthona található.

Kömlőd honlapján a következő írásokat lehet találni ahárom Dénesről:

A Pázmándy család 

Kömlőd történetének legmeghatározóbb családja volt. Még a török megszállási idején, 1638-ban jutottak Kömlőd birtokába. Ők telepítették be a falut s mivel maguk református vallásúak voltak, így az új hitre tért embereket telepítettek az újjáépítendő faluba. A család három tagja is országgyűlési képviselő volt. A Dunántúli Református Egyházkerületnek két főgondnokot is adott a család Pázmándy József és  id. Pázmándi Dénes személyében.  Egy másik családtag Pázmándy Lajos a pápai főiskola gondnoka volt.Ez a család volt az amelyik mindig is meghatározó szerepet játszott a település életében Családi birtokuk fő épülete, melyet ma későbbi tulajdonosa nevén Hugonnay kúriának ismerünk, a falu központjában áll.

Id. Pázmándy Dénes  (Kömlőd, 1781. márc. 10. – Baracska, 1854. febr. 1.): 

Komárom megyei földbirtokos, politikus. Pázmándy Dénes (1816 – 1856) apja. 1825-ben országgyűlési képviselő. A liberális nemesi ellenzék jobbszárnyához tartozott. 1828-ban Fejér vármegye. első alispánjává választották, 1837-ben a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották a Kömlődön megtartott Egyházkerületi közgyűlés keretében. 1848-ban Fejér vármegye főispánja lett. A főrendek képviselőjeként az Országgyűlés Honvédelmi Bizottmányának  tagja.  

Ifj. Pázmándy Dénes   (Kömlőd, 1816. ápr. 7. – Baracska, 1856. jan. 24.):

Komárom megyei földbirtokos, politikus.  Pázmándy Dénes (1781 – 1854) fia, Pázmándy Dénes (1848 – 1936) apja. Komárom vármegye másod alispámja, majd 1847-től első alispánja lett. 1843-tól az Országgyűlés  tagjaként a mérsékelt liberális nemesi ellenzék egyik vezére. 1848-ban a nagyigmándi kerület képviselője. 1848. májusban a Batthyány-kormány Szalay Lászlóval együtt kiküldte a frankfurti német parlamenthez a magyar--német szövetkezés előkészítése végett. 1848. jűlius. 10-én az alsóház elnökévé választották. Az udvarral való megegyezésre törekedve 1848. szept.-ben vezette a Schönbrunnba irányított magyar küldöttséget, amely azonban nem járt sikerrel. Nem követte az Országgyűlést 1849. márc.-ban az alsóház megfosztotta mandátumától. 1849 áprilisában letartóztatták, majd május 5-én Kossuth vizsgálatot rendelt el ellene, de – Vukovics Sebő közbelépésére, s mivel nem tudtak felhozni ellene bűnöket – rövidesen szabadon bocsátották. A forradalom leverése után  megjárta a Habsburgok börtöneit is. Az osztrákok sem találták bűnösnek.    A szabadságharc leverése után birtokaira visszahúzódva él, 1850 táján barátját, Vörösmarty Mihályt bujtatta Baracska melletti birtokán. 

Pázmándy Dénes  (Kömlőd, 1848. júl. 10. – Bp., 1936): politikus, publicista. Dénes (1816 – 56) fia. 1878-ban országgyűlési képviselő azonosult az egyesült ellenzék programjával. A Függetlenségi Párt Ugron Gábor vezette szárnyához tartozott. 1878-1884-ig a körmendi kerület országgyűlési képviselője volt. Számos, a nemzetiségek önállósági törekvései ellen irányuló nacionalista politikai akcióban vett részt. nacionalista alapon szemben állt a hármas szövetséggel s a francia orientáció mellett kardoskodott. 1919-ben a szegedi kormány képviselője volt Párizsban. Publicisztikai tevékenységet is kifejtett.