2012. március 22.

Március idusára

"Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis."

"Ha tudni akarod Magyarország
sorsos állapotját, tekints
remete Szent Pál rendjére.

Ha számukat fogyni látod, tudd meg,
hogy az országnak is rosszul áll szénája,
de ha őket növekedni látod, tudnod kell,
hogy az ország is felemelkedőben van.”

/- Pázmány Péter -/


Szablya - egyélű görbe kard’. Sok európai nyelvben élő vándorszó: német Säbel, francia sabre, olasz sciabola, lengyel szabla, szerb-horvát sablja stb. Ezek közül több is bizonyíthatóan a magyarból kölcsönözte a szót mint a szab vélt származékát. Ez utóbbi vélekedés azonban, amely sokáig nálunk is tartotta magát, kétséges, főleg azért, mert az ige ‘vág’ jelentése jóval később bukkan fel, mint a ~ első adatai, továbbá nincs nyoma olyan *szabol igének, amelyből a ~ mint melléknévi igenévi származék levezethető volna. A ~ szót tehát tisztázatlan eredetűnek kell tekintenünk.
Magyar Etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)
***
fázik ‘hidegtől kellemetlen érzése van’, ‘húzódozik, tart ‹valamitől›’. Származékai: fázós, fázékony. Ősi örökség az ugor korból: vogul put (‘jégkéreg’), osztják patta (‘fagy, megfagy’). A szóeleji p đ f hangfejlődés szabályos, lásd fal, fakad, fazék, fél, fog stb., a szótő t đ z megfelelésének példája a fazék, kéz.
Magyar Etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)
***
Jolán (Jolánta) görög eredetű női név magyarítása. "Jólánka, Etelkának leánya" című regényében szerepel először, 1803-ban. Jelentése jó leány.
***

Ünnepre készülni több módunk is nyílik. Feleleveníthetjük múltunkat, őseinket, azok nagy tetteit. Megemlékezhetünk dicsőségeikről, harcaikról, bukásaikról. Ünnepelhetünk magasztosat és tanulhatunk a nagy tévedésekből is. Aztán összevethetjük magunkat dicső eleinkkel, mérhetjük hozzájuk képességeinket, akaratunkat, de céljainkat is. Végezetül kitűzhetünk nagy vállalásokat, melyek teljesítésével bizonyítjuk saját érdemeinket.

(-Ma a Pálos rendet eredeti gyökeréből kiforgatva, a lengyelországi Częstochowából irányítják. A Jasna Gorai (Fényes Hegyi) kolostort 1382-ben alapították magyar Pálos szerzetesek, az anyakolostortól mintegy háromszáz ötven kilométerre északra.)

A múlt megidézéséhez persze tisztában kell lenni azzal(!) -ami meglehetős nehézségbe ütközik, ha nemzetünk fájának minden dicső ágát, egész a gyökérzetig, erővel igyekeznek lemetszeni gondos kezek. Aztán nehézség támad abból is, ha a metszhetetlen ágacskákat hitványítják el. Leveliket s gyümölcsiket tépik untalan. Nincs dicsőség ott, ahol nincs emlékezet, S hol hősi viadalban küzdőket utóbb vesztő álmodóknak mondanak, ott fáj az emlékezés. Fáj az már régtől, mert Országunk sorsát mételyezők igazítják. S midőn hazug tanok keservet, s bút mondanak, egy jobb sorsra érdemesült nemzet nagysága vész örökre el.

De hiba van akkor is, ha nemes őseink diadalával mérnénk magunkat, mert érdemeink csekélykék a haza jobbításában, s buzgóságunk is bizony szerény jelét mutatja sorsfordító akarásunknak. Hiába takarjuk önvalónkat létünk hányattatásival, restségben és renyheségben nem születnek hős fiak, csak elvész a dicső múlt, s jelen, jövő.

Hagyjuk ezt az archaizáló, modoros beszédet! De arról mindenképp szólnom kell, hogy az ünnep egyszersmind megemlékezés, megerősítés és felkészülés is. Különösen akkor, ha dicsőséges és a közhiedelemmel ellenben győztes forradalmat készülünk ünnepelni.

A rá következő szabadságharc valóban elveszett, de semmiképp sem elbukott! Erős nemzetközi összefogás győzte csak le. Josip Jelačić Bužimski horvát bán, Nyikolaj Pavlovics Romanov orosz cár (Európa csendőre), és Franz Joseph von Österreich Osztrák császár (és Magyar király) egyesült ereje kellett úgy is, hogy az ezredéves békés együttélés után a magyar ellen tüzelték a nemzetiségeket. A megadás minden feltételét megszegve, az ideiglenes kormány vezetőjét főtiszteket és alacsonyabb rangú katonákat végzett ki, és a polgári lakosságon torolta meg a honvédő háborút a császár. Végül a kiegyezéskor a Habsburg kifizettette azt a hadiadót is, ami valójában kirobbantotta a tavaszi felkelést.
Petőfi Sándor: Mit nem beszél az a német /1848. május

Mit nem beszél az a német,
Az istennyila ütné meg!
Azt követeli a svábság:
Fizessük az adósságát.

Ha csináltad, fizesd is ki,
Ha a nyelved öltöd is ki,
Ha meggebedsz is beléje,
Ebugatta himpellére!...

Ha pediglen nem fizetünk,
Aszondja, hogy jaj minekünk,
Háborút küld a magyarra,
Országunkat elfoglalja.

Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ők izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.

Lassan, német, húzd meg magad,
Könnyen emberedre akadsz;
Ha el nem férsz a bőrödbe',
Majd kihúzunk mi belőle!

Itt voltatok csókolózni,
Mostan jöttök hadakozni?
Jól van hát, jól van, jőjetek,
Majd elválik, ki bánja meg.

Azt a jó tanácsot adom,
Jőjetek nagy falábakon,
Hogy hosszúkat léphessetek,
Mert megkergetünk bennetek.

Fegyverre nem is méltatunk,
Mint a kutyát, kibotozunk,
Úgy kiverünk, jobban se' kell,
Még a pipánk sem alszik el!

És a forradalom másik arca: „Egyik kezemben édes szendergőm szelíden hullámzó kebele / Másik kezemben imakönyvem: a szabadságháborúk története!"

Jellemző, hogy az utókornak azt tanítja a mindenkori hatalom, hogy bármi, ami mellé odaállt a magyarság, ami mellett kiállt a magyarság, az megbukott. Dózsától, Rákóczin, '48-on keresztül '56-ig, mind elvesztek forradalmaink, szabadságharcaink. E mellé az aktuális megszállók saját magukat ünnepeltették ünnepeltetik velünk. Legalább annyi igaz a szóbeszédből, hogy a birodalmak, melyek bekebelezni igyekezték az Apostoli Magyar Királyságot, valóban megbuktak és egytől egyig megszűntek létezni.is. A márciusi ifjakra gondolva elővehetjük követeléseiket, és megnézhetjük, mit kell ma is követelnünk azokból.


A szabadkőműves lózungot (egyenlőség, szabadság, testvériség) kivéve is marad jócskán követelhető pont.

1.) Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését. Rögtön a sajtó szabadságával vannak gondok. Nem, pont hogy nem az egymillióan a szabad sajtóért mozgalom elveire gondolok. Hanem a médiumokat kezében tartó háttérhatalomra. Ma nem Magyarországon, de talán a világon sincs független médium. Hogy is lehetne? Az újságíró is csak ember, pénzből él, és a fizetését a gazdájától kapja. Mondanám, hogy a médiamunkás valójában rabszolga, de az olyan furcsán cseng a pszeudodemokrácia korában. Vagy talán túl igaznak...

2.) Felelős minisztérium, vagy ahogy ma mondanánk: felelős kormányt Buda-Pesten. Hozzátenném még talán azt is, hogy felelős, nemzeti elkötelezettségű kormányt. Ez talán a töröktől fogva hibádzik. Mindenkori kormányainknak nincs sem szabad akarata, sem szabad mozgástere. Aki erre törekszik, az a világ pénzuralmi rendszerét működtetők hitelcsapdájában és az Európai Egyesült Államok szervezett média-háborújában találja magát. Amelyik kormány nem szolgálja ki maradéktalanul az árnyékbirodalom szándékait, azt a szabadnak hívott világ támadja hátba.

3.) Évenkénti országgyűlést Pesten. Tévhit, hogy a Duna parti palotában az Ország gyűlik össze. Ma a pártok, és nem az ország követei üléseznek és irányítják a törvénykezést. A pártokat pedig saját gazdasági érdekeik vezérlik, és nem a nemzet jobb sorsa. Mellesleg a rendszerváltás vezérlő gondolata volt, hogy fel kell számolni a párturalmat. Az állampártból két váltópárttá alakította magát a politikai osztály, és mintha mi sem történt volna, felváltva irányították tovább az országot.

4.) Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Mi sem időszerűbb e követelésnél akkor, amikor az Európai Unió intézményesen tagadja meg saját keresztény gyökereit. Amikor a tagállamok a kereszténység szabad gyakorlásának tiltását kezdik el, a kereszt nyilvános viselésének tiltásával. A gazdaságban a "BANK" jogai felette állnak a "POLGÁR" jogainak, ezzel a nép és az állam is kiszolgáltatottja a kamatrabszolgaság el nem ismert, de létező intézményének. Az Unió kettős mércéje az úgynevezett renitensekkel szemben. Ezek valójában vagy áldozatai az államadósság-tőzsde és hitelminősítő intézménynek, vagy függetlenségükért harcolók.

5.) Nemzeti őrsereg. Nemrég az elhagyatott laktanyákat még magántulajdonban lévő őrző védő cégek "vigyázták" zsíros állami megrendelés keretében. Az épületek pedig üresen állnak, mert gyakorlatilag megszűnt létezni a Magyar Honvédség. Trianonban a magyar hadsereg létszámát 35 000, ebből a tisztikarét 1750, az altiszti karét 1313 főben maximálták. A hadsereg kiegészítésére csak a toborzást engedélyezték, a szolgálat idejét 12 évben írták elő. A flotta csupán három felderítő naszádból állhatott, az adriai hadiflottát elkobozták az olaszok részére. A Magyar Honvédség teljes személyi állománya (polgári és közalkalmazotti foglalkoztatottjaival együtt) összesen nem éri el a harmincezret.

6.) Közös teherviselés. Talán az egyik legégetőbb követelés ma is. Az egykori Gyurcsány-Bajnai kormányok offshore lovagjai ékesen bizonyítják, hogy nem az adókulcsokkal van itt probléma. A legrangosabb állami pozíciókban olyanok ülnek, akik meg nem érdemelt jövedelmüket és esetenként lopott vagyonukat adóelkerülő külföldi cégekben rejtegetik. A társaságoknál ugyanígy. A legpotensebb gazdasági szereplők adómentességei és uniós kedvezményei agyonnyomják a helyi ipar és kereskedelem még álló képviselőit.

7.) Úrbéri viszonyok megszüntetése.
úrbér: A földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások összessége. Az úrbér mindenütt, ahol a jobbágyság rendszere kialakult, munka-, termény- és pénzjáradékból állt. Az úrbér összetételét, nagyságát, szolgáltatási módját az → urbárium szabályozta. Első egységes szabályozását Mo.-on az → úrbérrendezés hajtotta végre: (→ még: ajándék, → jobbágy, → jobbágytelek, → kilenced, → robot, → terményszolgáltatás) – Irod. Felhő Ibolya: A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek (A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957); Maksay Ferenc (szerk.): Urbáriumok. XVI–XVII. század (Bp., 1959).
A XIX. században nyíltak voltak az akkor úrbérinek nevezett függőségi viszonyok. Mára, az erkölcs nélküli jogrendszerből és a pénzügyi manőverekből a láthatatlan hatalom érdekei olyan sűrű és átláthatatlan szövedéket alkotnak az élet minden területe (törvénykezés, igazságszolgáltatás, gazdaság, bankok, termelés, kereskedelem és szolgáltatás) köré, hogy azt talán nincs ember, aki megfejteni volna képes.

8.) Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. Még azzal kiegészíteném, ami a saját korában talán evidencia volt: Igazságszolgáltatást a jogszolgáltatás helyett!A kommunizmus bűnösei szabadlábon élvezik kiemelt nyugdíjukat, és a 2006-os rendőri brutalitás parancsolóit és elkövetőit a jog védi?! Az Unió csak azt kifogásolja, hogy a székükbe betonozott matuzsálemeket nyugállományba küldené a haza. Ma ott tartunk, hogy független bíróságot kell követelnünk.

9.) Nemzeti Bank. Ma nem létezik Magyar Nemzeti Bank. Ahogy nem létezik magyar pénz sem! A forint már régóta csak forint arcú euró. A magyarnak hitt pénzt nem a magyar állam bocsátja ki, azt csak államkötvények fejében, az MNB-n keresztül, Európától kapja dúsan számolt kamatra. Az MNB vezetőjét és döntéseit nem terheli felelősség Magyarországgal szemben. Nem visszahívható, nem elszámoltatható, nem vonható felelősségre, mert a Magyar Nemzeti Banknak nevezett intézmény egyedül Magyarországtól és annak választott, felelős kormányától független. Európa nem csak a jegybanktörvény érdemi részei ellen emelt kifogást, de az ellen is, hogy az MNB vezetője esküt tegyen a magyar alkotmányra... Az MNB valójában a láthatatlan hatalom helytartójaként viselkedik Magyarországon. Magyarország elemi létérdeke, hogy visszavegye az irányítást a nemzeti jegybank és a nemzeti valuta felett.

10.) A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat hozzák haza, a külföldieket vigyék el tőlünk. Magyar honvédnek ne legyen dolga a láthatatlan hatalom igazságtalan gyarmatosító háborúiban. Magyar katona ne teljesítsen szolgálatot olyan szövetségben, amely kizsákmányoló, elnyomó, szabadságharcokat eltipró háborúkat indít. A Magyar Honvédség feladata a haza és a szabadság védelme,

11.) A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak!

12.) Unió! (Erdéllyel) és valamennyi elszakított országrésszel!

Azon a büszke márciusi napon 164 éve, a kiáltvány olvasójának fogalma sem lehetett, hogy mennyire időszerűek lesznek másfél évszázad múltán is követeléseik. Megdöbbentő, hogy másfélszáz év alatt nem sikerült kiharcolnunk a mindenkori birodalommal szemben semmit, a 12-ből -semmit...

Ez nem jelentheti azt, hogy a sajátosan magyar nemzeti karakterért vívott harcot fel lehetne adni. A Kárpát medence ezer éves történelme ékes példája, hogy a sajátságait őrző, szomszédaival békén együtt élő, de a bajban összefogni képes nemzetek együtt alkotnak népet. A magyarok és más népek is előttünk, a Nemzetek Európájához akartak csatlakozni, nem a birodalomként viselkedő Európai Egyesült Államokhoz. A Nemzetek Európájának van jövője, de a birodalomként viselkedő Európai Egyesült Államok el fog bukni! Nekünk, magyaroknak az a sors adatott, hogy kiálljunk a függetlenségért, a birodalmi hegemónia ellen, kiálljunk Magyarországért, és a Nemzetek Európájáért!

*** *** ***

Nehéz az emlékezés, ha történelmünket, nyelvünket, velük együtt származásunkat és minden ősi tudásunkat hagyjuk veszni és elenyészni. De innen szép nyerni... Csak hát ahhoz előbb fel kell végre állni. A jelszavak kora lejárt! Ez a cselekvés ideje! Aki ma arra vár, hogy helyette mások gondolkodjanak, cselekedjenek, az elveszik. Aki arra vár, hogy mások mondják meg mit tegyen, az elveszik. Aki ma segítséget vár ahelyett, hogy segítene, az menthetetlenül elveszik a birodalmi süllyesztőben. Európa és a Kárpát medence nem a népek olvasztótégelye. Európa és a Kárpát medence az öntudatos, történelmére, kultúrájára, sajátos adottságaira büszke, sokféle és sokszínű nemzetek földje.


A Római birodalom felbomlása óta küzdenek egymással népek és nemzetek, hogy saját hegemóniájukkal betöltsék a keletkezett űrt.

Európa térképén egyes országokat nagynak látunk, másokat kicsinek. Egy kis kitekintés a nagyobbakra:
Németország 81 millió lakosa a hivatalos adatok szerint 90%-ban német, a maradék dán, szorb, fríz, török, meg egyéb. Nekem valahogy úgy rémlett, hogy ott tucatnál is több nép élt. Ma jobbára mindenki németnek mondja magát.
Franciaország 66 millió lakosának 15 százaléka arab, berber, néger, ázsiai, keverék, a 85% pedig elvben francia. Valójában korzikai, breton, okszitán, baszk, katalán, elzászi, flamand. Franciaország önmagát nemzetállamként definiálja, nem ismeri el nemzetiségeit. Arról a Franciaországról beszélünk, ahonnan a felvilágosodással a modern történelmet számoljuk, ahonnan az egyetemes emberi jogok nyilatkozata származtatja magát.
Egyesült Királyság 61 milliós létszámából hivatalosan 83,6% angol. Hogy oszlik el a nagyjából 51 millió angol közt a Dán, Normann, Szász, Breton? Egyebek: skót 8,6%, walesi 4,9%, észak-ír 2,9%, fekete 2%, indiai 1,8%, pakisztáni 1,3%, keverék 1,2%, egyéb 1,6 (2001)
Spanyolország 46 milliós lakosának nagy része (33,1 millió) kasztíliai, 8%-a katalán, ugyanekkora részegalíciai, és 2%-a baszk nemzetiségűnek vallja magát.
A Kárpát medence legnagyobb, eredetileg egy tömbben élő etnikai közössége a 13 millió fős magyarság. A világon összesen körülbelül 15 millió ember vallja magát magyarnak. A kárpát medence ezzel együtt az egyik legszínesebb etnikai összetételű lokalitás Európában. Ha tehát a magyarsággal szemben ma oly gyakran megfogalmazott idegengyűlölet, hova tovább náci eszmék vádjai igazak volnának, úgy ma a történelmi határainkon belül, nagyjából 40 millió magyar és elenyésző számú egyéb etnikumhoz tartozó lakos élne.
Vesd össze: Hivatalosan Németországban 90% német, Franciaországban 85% francia, az Egyesült Királyságban 83,6 angol, de még Hispániában is 72% spanyol...
És most egy épülő birodalom (Európai Egyesült Államok) arra törekszik, hogy területén (a fentebbi példákból kiindulva) cca 80-90% európai, 10-20% vegyes összetételű lakosság éljen. Ez nem a nemzetek Európája!