1848 márciusa olyan történelmi fordulatot hozott, mely felrázta az országot és felforgatta a családom életét is. Nekem március tizenötödike személyes ünnep!
2011. március 15.
2011. március 7.
innen-onnan
"...Az érzelemtől túlfűtött parlamenti disputában, a belügyi költségvetés beterjesztése után Pázmándy Dénes ellenzéki képviselő kért szót, majd elmondta: mióta a csendőrség létezik (1881), a közbiztonság rosszabb lett, a testület ráadásul nem is magyar intézmény, s több pénzt kellene a fejlesztésére fordítani. A vita lényegében arról szólt: attól van-e nagyobb tekintélye a testületnek, hogy ugyanúgy a császári jelvényeket használja, mint a közös hadsereg és a honvédtisztek..."
2011. január 19.
Foszlány
Kiss Gábor gyönki tanár visszaemlékezést írta öccsének:
„1847 őszén Pozsonyba mentem, az utolsó pozsonyi országgyűlés nevezetes vitáinak, majd nagy eseményeinek tanúja lettem. 1848 nyarán Jelasich betört az országba, elhagytam a Pázmándy Dénes (országgyűlési elnök) családjánál volt nevelői állásomat, táborba mentem, résztvettem a pákozdi ütközetben a Jelasich elkergetésében, az ozorai lefegyverzésnél jelen voltam, innen Pázmándy kívánságára Perczel visszaküldött Pestre, s egyik voltam azon három honvédnek, kik az Ozoránál horvátoktól elvett svarczgelb zászlókat Pesten bevittük egyenesen a parlamentbe; mikor a kísérő levelet Pázmándy a házban felolvasta, olyan jelenetet, örömet, lelkesedést életemben nem láttam, a képviselők majd szét téptek bennünket kérdéseikkel… 1849. a Pázmándy házat el kellett hagynom, mert veszély fenyegetett, káplán nevem lett. 1849 őszén gyönki tanár lettem, ott voltam 3 évig, édes kedvesen emlékszem ezen időre s azon nagy szeretetre, mely felkarolt.”
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
